A búcsújárás hagyománya és pszichológiája.

Már a régi pogány népek szerették a közösségi ünnepléseket. Így a körmeneteket, felavatási ünnepeket, tömeges szórakozási összejöveteleket. (Amfiteatrumok, lovagi tornák, kocsiversenyek.) Körmenetet tartottak isteneik tiszteletére. (Napisten tiszteletére. Ezt alakította át az Egyház a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján tartott gyertyaszentelői körmenetté.)  “A fény” ünnepe... “A világ Világossága” ünnepe.

Bálint Sándor írja:  “A vallásosság az emberiségnek mindig alapvető élménye volt. A templomok, a kolostorok döntő hatást gyakoroltak egy-egy vídék, táj népére, nemcsak vallásos, hanem egyéb vonatkozásban is. A búcsújáró helyek hatása még mélyebb és elevenebb. A búcsújárás a katolikus népnek egyik legjellemzőbb megnyilatkozása.” (B.S. SacraHung.)

A székelységnek az ősöktől kapott drága hagyománya, amelyet évszázadokon át gyakorolt, a búcsúrajárás Csíksomlyóra. Úgy beidegződött  a vallásos emberek agyába, hogy  “jön a pünkösd, menni kell a csíksomlyói búcsúra,” mint a vándormadárnak, amikor eljön a költözködés időszaka. Ő úgy érzi, menni kell!

Van egy kifejezett pszihológiája a búcsúra menésnek: a közösségi élmény. Amint gyülekeznek, templomi lobogók alatt felfejlődnek, ahogyan vonulnak az utakon, a falvakon, imádkozva, énekelve. Ahogyan megérkeznek a búcsújáró helyre, köszöntik a Szűzanyát, meghatódva neki ajánlják magukat, övéiket, nehézségeiket, betegeiket;  ahogyan részt vesznek a sok hívő között a szentmiséken... mind-mind kimondhatatlan sok élményt jelent a számukra. Valami felmagasztosultság érzése keríti hatalmába a búcsúban részt vevő zarándokot.

A kegyszobor előtt az az érzésük támad, hogy a Szűzanya mindnyájuk Anyja. Tehát ez a sok és sokféle ember egymáz között, testvérek...

Amikor búcsúra mennek, elfeledik mindennapi gondjaikat, szívesen viselik az út fáradalmait, a nap hevét, vagy éppen az eső áztatását. S mindezt miért? Egy székely asszony így fogalmazta meg:  “Otthon vétkezünk eleget, legalább ilyenkor vezekeljünk...”  Tehát a búcsújárásnak leglényegesebb kelléke a hívő, bűnbánó, vezeklő lelkület.Ezért járulnak a szentségekhez is.(Gyónás, áldozás.) Maga a búcsújárás is bűnbánati gyakorlat.

Csak az tud fogalmat alkotni a búcsújárás pszihológiájáról, aki legalább egyszer végig járta a búcsú különböző szakaszait és megfigyelte a hívő emberek közösségi élményeit. Ha bele tudott kapcsolódni a búcsúsok áhítatába, velük imádkozva, énekelve, még inkább megérti, megérzi a búcsújárás vigasztalását, varázsát.