A KEGYSZOBOR
Szűz Mária Kegyszobra Csíksomlyó legértékesebb műkincse. Azt mondják róla, hogy a világon a legnagyobb kegyszobor. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Hársfából van faragva, gipsszel és festékkel bevonva. Az idők folyamán volt újra festve, amelyet mutat a lekopott helyeken a festékréteg. Századunkban már tiltva volt, ma is tilos bármilyen módosítás, vagy festés a kegyszobron. Keletkezéséről nincsen történelmi igazoló irat. Megsemmisült a tatár pusztítások alkalmával. Szakértői vizsgálat alapján próbálnak a tudósok véleményt alkotni az eredetéről. Stílusából ítélve közép európai reneszánsz alkotás. Keletkezését az 1510 - 1520-as évekre teszik. ( Dr. Balogh Jolán). Ebben a korban élt és működött, sőt faragászati iskolát tartott fenn Nagyszebenben és Brassóban Veit Stoss alkotóművész. Úgy ítélik, lehet, hogy az ő, vagy növendékeinek a műve.
De van egy közelebbi feltételezés is:
Megtörténhet, hogy a kegyszobor faragója egy csíksomlyói ferences tanító, vagy
növendék. T.i. Csíksomlyón a barátoknak volt faragó és festő műhelye abban az
időben. Később is fennállott ez az intézmény, amelyet akkori kifejezéssel képíró
iskolának neveztek. Ezen elméletnek tartói arra hivatkoznak, hogy a
Madonnának székely leány arca van. Fiatal lány-arc. Köztudott dolog, hogy a németországi templomok Mária-szobrai középkorú nőt ábrázolnak.
Azt is sejtetik a
kutatók, hogy semmi féle név, vagy megjegyzés nincs a kegyszobron. Egy ferences
testvértől kitellett, hogy alázatosságból nevét elhallgatta. Dr. Balogh Jolán
műértő párhuzamot von abban a korban keletkezett, a csíki templomokban található
Madonna szobrok és festmények stílusa között. Hasonlóság alapján állítja, hogy
Csíkban kellett léteznie egy faragó - festő iskolának. A legvalószínűbb,
Csíksomlyón.
A moldvai csángó-magyarok között is fennmaradt
egy hagyomány amely szerint a Kegyszobor Bizáncból került volna Bákóba, onnan
menekítették a török invázió elől Csíksomlyóra. Ez a legvalószínűtlenebb
hagyomány. Ebben az esetben bizánci stílus jellemezné a szobrot.
Arra hivatkoznak:
azért járnak a moldvai csángók a pünkösdi búcsúra, mert tőlük került Somlyóra a
kegyszobor. Valójában a somlyói ferencesek missziós tevékenységének a
következménye a szorosabb kapcsolat a barátokkal. Hiszen a Moldva és a Szeret
összefolyásánál, majd később Bákó városában kolostoruk volt a somlyói
ferenceseknek, hosszú időn át. A XVI - XVIII-ik században, sőt azután is,
rendszeresen átjártak a ferencesek a
Kárpátokon, a csángó falvakba, lelkiekben való ellátásra, a hitben való
megtartásra.