Felíratok

Közismert dolog, hogy a kegytemplom belső butarzatát, az oltárokat, Papp Miklós, brassói oltárfaragó és egyben oltárkép festő mester készítette. Ami jellegzetes benne, hogy a szószék alján ezt fel is jegyezte. Ha figyelemmel vizsgáljuk, megláthatjuk e feljegyzést: : "Készítette Papp Miklós pictor. Brassó. 1835-ben."  -  Gótikus templomokban látható ilyen és ehhez hasonló jel. Pl. A szószék alatt egy ablakból kikönyököl a templomtervező és építő mesterének fél szobor alakja, kezében mérő műszerekkel. Nem véletlen, hogy Papp Miklós mester ezt jól tudta. - Másik érdekesség az is, hogy a szobrász, vagy festőművész nevének monogramját elrejti valahol a készített tárgyban. (Gondolok a híres Albrekt Dürer műveire. Ha megkeressük, meg is találjuk valahová elrejtve nevének kezdőbetűit: AD.)  Papp Miklós védőszentjét festette meg a Szent Ferenc oltár legfelső képében. A jótékony Szent Miklós püspök képe. Bizonyára szándékosan cselekedte.

Még egy érdekesség:  Papp Miklós a szószék faragásának évszámát elrejtette a homlokzatán lévő girlandok közé. Érdemes megkeresni.(1835)

A színes ablakokban is megtalálható az adományozó neve. Néhol azonban hiányzik, mivel renoválások alkalmával kicserélődtek az ablak alján lévő színes üvegek és velük együtt eltűntek a felíratok. A színes ablakok 1905-1911-ben készültek a grottaui (Csehország) Schlein Richard cég műhelyében. Minden színes üvegű ablak egy-egy nemesi család adománya. Helyenkint a nevük is fel van tüntetve. Pl. A Stallum feletti színes ablak alján a következő felírat áll: Készíttette Dr. Fejér Antal ügyvéd és fősyndikus (jogtanácsadó) és neje Száva Margit 1905. (Megjegyzem, hogy a nevezett Fejér család a kegytemplom kriptájában van eltemetve, mint a kegytemplom jótevői.) A szentélytől kezdve a következő sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent János, Szent Klára, Szent Antal. A kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecilia.

A stallum, (Papi székek a szentélyben) önmagáról mondja el létrejöttének történetét. Íme a felírása:

S. ÁGOSTON P.
"Íly díszes létemet hálálom Csík Sz. Györgyi Vitéz Huszár Kapitán BÁLINT IGNÁCZ Urnak és Nője Nemes BORS JULIÁNÁNAK 1847."

A papi székek hátsó támláján, középen Szent Ágoston püspök neve áll, két oldalán két diákónus domborművével. A hátépítmény tetején a szeplőtelen Szűz, angyalok társaságában látható. Papp Miklós oltárfaragó műve.
A szentély fölött van egy fából mintázott nagy koszorú. Elől felírat: 1848.  A látogatók sokszor azt hiszik, hogy a forradalom emlékére készült ez a korona. Nem. A forradalomban míg egyesek harcoltak, mások dolgoztak. Ez a szám a faragás évét jelzi.

Az alábbi két felirat azok számára rejtély, akik nem ismerik a latin nyelvet:

ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.
(Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)

A piros betűk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834).  Erőss József kézdivásárhelyi mester építette.
A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:

SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.
(Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.)

A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják, (a tornyok építésének befejezési éve).
A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezőit és kijavíttatta a romlásokat.)